4. VALUTA, DEVIZA, VALUTA-DEVIZA ÁRFOLYAM, KONVERTIBILITÁS, ELSZÁMOLÁSOK A NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOKBAN

 

Akkreditív:

Okmányos meghitelezés, önálló jogügylet, amelynek során a bank a kedvezményezettel szemben kötelezettséget vállal, hogy javára fizetést teljesít, váltóit elfogadja, vagy megvásárolja, amennyiben az eladó határidőben, hiánytalanul, és hibátlanul az okmányokat rendelkezésre bocsátja. Az akkreditív formai ügylet, a bank hangsúlyozottan csak a fizetés megvalósulásáért felel.

 

Azonnali fizetés:

A fizetésnek ez a formája készpénzfizetést jelent, a vevő a áru átvételével azonos időben rendezi a kötelezettséget. Nem feltétlenül valutában történik a kiegyenlítés, hanem olyan fizetési módozat megválasztásával, amely az azonnali teljesítést lehetővé teszi (ilyen lehet az inkasszó, és az akkreditív egyes fajtái)

 

Aranyparitás:

Két pénzegység aranytartalmának egymáshoz viszonyított aránya, ill. valamely pénzegység grammsúlyban kifejezett aranytartalma.

 

Árfolyam:

a valuták, devizák, értékpapírok tényleges piaci értéke, amely a kereslet és a kínálat hatására alakul ki a piacon.

 

Árfolyamjegyzés:

A valuták és devizák pénzpiacon kialakuló értékének közzététele meghatározott formában.

 

Átutalás:

Olyan fizetési mód, amelynél az exportőr az árut és az okmányokat is a vevő/importőr címére és rendelkezésére adja fel, így az eladó a pénzügyi műveletek passzív szemlélője lesz, birtokon kívül kerül. A kötelezettség teljesítéséről a vevő intézkedik az áru és okmányok átvételét követően.

 

Barterügylet:

Olyan csereügylet, ahol egyáltalán nincs pénzmozgás, és szigorúan bilaterális megállapodás alapján működnek együtt a résztvevő felek. Klasszikus cserekereskedés.

 

Bilaterális klíring:

Kétoldalú megállapodás szigorú fizetési feltételekkel, meghatározott valuta felhasználásával.

 

Demonetizálás:

Az a folyamat, amelynek során az arany fokozatosan elveszíti pénzfunkcióit. A teljes demonetizálás 1976-ban a jamaicai konferencián következett be.

 

Deviza:

Külföldi pénznemre szóló, külföldön teljesítendő követelés vagy kötelezettség. Mindig számlapénz formájú.

 

Devizagazdálkodás:

Azon módszerek, intézkedések, rendeletek, előírások, tiltások összessége, amelyek révén egy önálló nemzeti valutával rendelkező ország belső pénzrendszere a nemzetközi pénzügy rendszerhez, ill. másik nemzetgazdaság pénzrendszeréhez kapcsolódik. Lehet szabad, duális, gazdasági integrációk által meghatározott és kötött formájú.

 

Devizapolitika:

A belső és a külső pénzügyi rendszer között teremt kapcsolatot. Azt határozza meg, hogy adott ország jövedelemtulajdonosai hogyan rendelkeznek devizabevételeikkel és eszközölnek deviza kifizetéseket. Részterületei: a nemzetközi pénzforgalmi politika, a valutaárfolyampolitika, a fizetési mérleg politika, a nemzetközi hitelpolitika és tartalékpolitika.

 

ECU- Europen Currency Unit:

Az Európai Únió mesterséges pénze, valutakosár jellegű. A tagországok valutáinak árfolyamaiból összeállított súlyozott számtani átlag. 1979-től alkalmazott, jelen időszakban jegyzett árfolyama van, a nemzetközi elszámolások, hitelezések és értékpapír kibocsátás meghatározott területén alkalmazzák.

 

Eladási árfolyam (áruárfolyam):

Ezen az árfolyamon értékesíti a bank a külföldi fizetőeszközt.

 

Export ügylet vagy kiviteli ügylet:

Az exportügylet vagy kiviteli ügylet valamely árunak vagy szolgáltatásnak, anyagi értéket megtestesítő jognak az értékesítésére irányul, külföldi partner számára, deviza, esetleg valuta ellenében.

 

Fel-, vagy leértékelés:

A valuta, deviza hivatalosan bejelentett, központi döntés alapján megvalósított, tudatos, a gazdasági feltételekhez igazodó értékváltoztatása.

 

Fel-, vagy leértékelődés:

Piaci kategória, strukturális értékváltozás, amely a termékszerkezet változásából eredő értékváltozás, a piacon a kereslet és kínálat változásának hatására alakul ki.

 

Flexibilis árfolyam (rugalmas árfolyam):

Ebben az esetben az árfolyam a piacon minden kötöttség nélkül, szabadon változik a kereslet-kínálat alakulása szerint. Szokás még lebegő, vagy flotáló árfolyamnak nevezni.

 

Fiskális politika:

A fiskális, vagy költségvetési politika a közvetlen állami pénzügyi kötelezettségekre és a gazdaságpolitikát szolgáló állampénzügyi beavatkozásra vonatkozó koncepciók és döntések összefüggő rendszere. A feladatok részben államkincstári, részben gazdaságirányítói szerepből adódnak.

 

Fizetési mérleg:

A nemzetközi fizetési mérleg egy adott ország nemzetközi társadalmi és gazdasági kapcsolatrendszerében, egy adott időszakban (naptári év, gazdasági év, hónap, negyedév, stb.) lebonyolított valamennyi tranzakció statisztikai kimutatása egységes szerkezetbe.

 

Haszonügylet:

Sajátosan magyar kategória, amelynek során a reexportőr úgy gondolja, hogy a megvásárolt árut haszonnal tudja továbbadni. Van fedezett haszonügylet, ekkor a reexport ügylet két részét, az importot és az exportot egyszerre kötjük, míg a fedezetlen haszonügylet, amikor a két oldalt különböző időpontban kötjük meg.

 

Hitelfizetés:

Eben az esetben az áruszállítás és a fizetés időpontja eltérő. A fizetés történhet az áruszállítást megelőzően (ez előrefizetés, vagy előlegfizetés is lehet), de történhet az áruszállítást követően is, ez az utólagos fizetés.

 

Importügylet vagy behozatali ügylet:

Azon külkereskedelmi ügylet, ahol valuta, vagy devizafizetés ellenében árut, szolgáltatást vásárolunk külföldről.

 

Inkasszó:

Az inkasszó, vagy beszedési megbízás során a hitelintézet vállalja, hogy az eladó okmányokkal igazolt követelését megbízója helyett behajtja.

 

Keresztárfolyam:

két deviza értékviszonyát egy harmadik ország valutája közbeiktatásával állapítjuk meg.

 

Klíring:

 olyan államközi megállapodás, amelyben a tartozások és a követelések kölcsönös beszámításával rendezik a pénzügyi kapcsolatokat. Szükség esetén a klíringcsúcsokat kiegyenlítik előre meghatározott pénzben és módon.

 

Klíring vagy kötött valuta:

Szigorú feltételekhez kötötten alkalmazható, csak két ország közötti megállapodás feltételeinek betartásával.

 

Kompenzációs ügylet:

Olyan csereügylet, ahol a kétirányú áruszállítások értékét valutában is kifejezik. A kétirányú árumozgást egyetlen szerződésben szabályozzák. Formái: - teljes kompenzáció és részleges kompenzáció.

 

Konvertibilitás:

Klasszikus értelmezése, hogy a valuta minden más valutára és aranyra is szabadon átváltható.

 

Kötött devizaforgalom:

Kötött devizagazdálkodás a devizaforgalom állami irányítását jelenti, amikor a szabályok mellett a szükséges szervezetek megalakítására is sor kerül. (devizahatóság, központi devizagazdálkodó szervezet, deviza beszolgáltatási kötelezettség, engedélyezési rendszer, kötött árfolyam, stb…)

 

Kötött árfolyam:

Ebben az estben az árfolyamok rögzítése hatósági úton történik, alkalmazása a kötött devizagazdálkodás időszakában jellemző. Ekkor az árfolyam nagyságát a külföldi valuta többlete, vagy hiányként jelzik.

 

Közvetett árfolyamjegyzés:

a hazai pénznem értékét fejezi ki a külföldi pénzegységben. Angolszász jegyzésként is ismert.

 

Közvetlen árfolyamjegyzés:

azt mutatja, hogy valamely külföldi pénz 1, 10, 100, vagy 1000 egysége mennyi hazai pénzzel egyenlő.

 

Marge:

Árfolyamrés, amely a vételi és az eladási árfolyam különbsége.

 

Monetáris politika:

a pénz- és hitelkínálat és kereslet alakításán keresztül segíti a pénzügyi egyensúly megteremtését.

 

Mesterséges vagy szintetikus pénz:

Nemzetek feletti elszámolási eszköz, amely a jelenlegi gyakorlat szerint valutakosár jellegű.

 

Multilaterális klíring:

sokoldalú megállapodás áruforgalmi kapcsolatok megvalósítására és mesterséges pénz felhasználásával történő kiegyenlítésére.

 

Nemzetközi fizetési mérleg:

adott időszak alatt a devizabelföldiek és a devizakülföldiek közötti pénzmozgásokat rögzíti, mérlegszerű kimutatás formájában csoportosítja az adatokat lejárat és a pénzmozgások csoportjai szerint.

A nemzetközi megállapodás alapján a fizetési mérleg két fő részből áll, a folyó fizetési mérlegből valamint a tőkeforgalmi és monetáris műveletek mérlegéből.

A folyó fizetési mérleg a nemzetközi társadalmi, gazdasági kapcsolatokban realizálódó teljesítményeket, az ún. látható és láthatatlan tételeket tartalmazza. A tőkeforgalmi és monetáris műveletek mérlege a külső tartozások és külső követelések állományában a tőkeforgalmi és monetáris műveletek eredményeként bekövetkezett változásokat rögzíti.

A tőkeforgalmi mérleg a folyó fizetési mérleg tükörmérlege. A folyó fizetési mérlegben kimutatott teljesítmény forrásait, felhasználását, devizális elszámolásait tükrözi.

Adott ország gazdaságában a hitelfelvétel és a hitelnyújtás között szoros kapcsolat van. Ezt a fizetési mérleg jól mutatja. Szufficit esetén a megtermelt nemzeti jövedelem magasabb mint a felhasznált és deficit esetén fordítva. Ez utóbbi esetben a nettó hitelfelvevő pozíció jön létre. Amennyiben ez a hitelfelvétel évről évre halmozódik, a tartozások állandó növekedése súlyos eladósodáshoz vezethet.

 

Offset ügylet:

az ellenügyletek megkülönböztető elnevezése a repülőgépipar, a hadászati és az űripar területén.

 

Paritás:

pénzek összehasonlítására használt elméleti érték. Klasszikus formája az érmeparitás és az aranyparitás.

 

Pénzláb:

azt mutatja meg, hogy egy kilogramm aranyból hány pénzegység verhető, így ez a paritás/aranyparitás reciproka a klasszikus aranypénzrendszer időszakában.

 

Pénzügypolitika:

a gazdaságpolitika egyik eleme, azon felső szintű döntések, intézkedések összessége, amelyek meghatározzák a pénzmozgások és pénzkapcsolatok szabályozásának konkrét céljait és eszközeit. A pénzügyi politikán belül elkülönül a monetáris-, fiskális-, és a devizapolitika.

 

Rögzített árfolyam vagy fix árfolyam:

az árfolyamok a deklarált paritás körül csak igen szűk sávban ingadoznak. Az árfolyamok sávból történő kilépését a jegybank devizapiaci intervencióval akadályozza meg. A valuta túlértékelt, ha a deklarált paritás a kereslet-kínálat hosszú távon adódó egyensúlyi szintjénél magasabb.

 

Switchügylet:

Bilaterális klíringmegállapodás esetében alakul ki, mert így lehetőség adódik a klíringdeviza követelés szabad devizára, ill. a szabad deviza klíringdevizára történő átváltására.

 

Szabad devizaforgalom:

azt jelenti, hogy a devizákat bármely országból bármely másik országba szabadon át lehet vinni, magánszemélyek és jogi személyek részére egyaránt.

 

Szabadon átváltható valuta:

azt jelenti, hogy adott valuta minden más valutára szabadon átváltható. Ez a kategória 1976-tól érvényesül, mivel felváltotta a konvertibilitás fogalmát.

 

Tartalékszínvonal:

az államok devizapolitikájának fontos részét képezi, mert a jegybanknál és a kincstárnál felhalmozott tartalékokat jelenti. A devizapiaci manőverezés lehetőségét biztosítja. Ennek keretében meghatározzák a tartalék nagyságát (mennyi tartalékot kívánnak tartani) ez a tartalékszínvonal, és a tartalék összetételét is.

 

Transzferábilis valuta:

jellemzője, hogy meghatározott körben váltható szabadon.

 

Tranzitügylet:

akkor jön létre, ha az egyik ország importőre és a másik ország exportőre valamilyen ok (pl.: embargó, kontingens hiánya, stb..) miatt nem tudja az ügyletet közvetlenül lebonyolítani. Ebben az esetben felkérnek egy harmadik országbeli tranzitkereskedőt az ügylet lebonyolítására. Ekkor a tényleges származási és tényleges rendeltetési ország elleplezhető. Az okmányokból az tűnik ki, hogy a tranzitőr a vevő, ill. a vevő hatóságai felé a tranzitőr az eladó, aki az árut szükség esetén átcsomagolja.

 

Valuta:

valamely ország törvényes fizetési eszköze más ország fizetési forgalmában. Mindig tényleges pénz.

 

Vásárlóerő paritás:

két ország pénzének vásárlóerő alapján történő összehasonlítása. Cassel svéd közgazda határozta meg először, majd a Nemzetközi Valutaalap is elfogadta. Az összehasonlítás egy képzeletbeli fogyasztói kosár alapján történik, amelynek ellenértékét határozzák meg különböző pénznemekben. Ezek között alakítják ki az arányszámokat. Az így kapott értékek a vásárlóerő paritást jelentik.

 

Vételi árfolyam (pénzárfolyam):

a bank ezen vásárolja a felkínált valutát (alacsonyabb, mint az eladási árfolyam)

 

Visszavásárlásos ügylet:

a visszavásárlásos ügylet a kapcsolt ügyletek egyik formája, amely hosszú lejáratra szól. A beruházási javakat exportáló cég abban állapodik meg partnerével, hogy a berendezés értékét, vagy annak meghatározott hányadát a berendezéssel előállított termékekkel fizeti meg. Általában igen nagy értékű ügyletek tartoznak ide.

 

Viszontvásárlásos ügylet:

a kompenzáció egyszerűbb formája. A szerződő felek mindig két adás-vételi szerződést kötnek, az eredeti szállításra vonatkozik az egyik, és a viszontvásárlásra a másik. Az első exportőr kötelezi magát arra, hogy áruja meghatározott százalékáért partnerétől árut vásárol, vagy vásároltat. Mindkét ügyletnél külön megállapodnak a fizetési feltételekben is.

 

Oldal: 4. Valuta, deviza, árfolyam
Pénzügyezz Te is!!! - © 2008 - 2024 - penzugyezzteis.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat